IN THE CITY

Kutyával a városban.

Mára egy kevésbé barátságos témát hoztam, ami lehet megosztja majd a #pierretteam csapatot.
Tehát, kutyával a városban.

Egy hete volt, hogy Mazsikámat ( a képen látható Yorkshire Terrier kutyuskámat, aki idővel kifakult, mert ‘színhibás’, ahogy az papíron vala írva , szóval őt) felvittem Budapestre.
Azért fel, mert vidéki vagyok ( ezzel nagyon sok KEDVES barátom szeret viccelődni ), így vonattal kellett mennünk, ahogy azt szinte minden nap teszem (ugyanitt olcsó, jó helyen lévő, gépiesített albérletet keresek ).

Nagyon izgalmas napunk volt. Vonatoztunk, buszoztunk és villamosoztunk na és persze gyalogoltunk.

Kezdjük a vonattal, ahová természetesen Mazsikámnak alias Mátyásnak is kellett egy jegyet vennünk, így egy nagyon kényelmes ülést magáénak tudhatott, persze az ölem kényelmesebb volt.
Az elején kicsit ideges volt, körbenéztünk egy kicsit, mivel kevesen voltak, de azán már csak a kilátást figyelte. Minden megállónál a felszállókat ellenőrizte, mert már nagyon a saját területének gondolta az egész vagont. Egy kis hiszti is volt, de semmi hangoskodás, szerencsére nem sok utas volt a vonaton.

A déliben szálltunk le, ahol egy nagy kört kellett tennünk, annyi új illat volt, szagot fogott és mindent szépen lepisilt..volna, de csak úgy csinált.

13349058_1158291794211922_881500222_n

Ezután felszálltunk a villamosra, ami már izgalmasabb volt, hiszen hétköznap délután a 17-es villamosra jó, ha felfér az ember magában, nemhogy még egy kutyussal.
Mátyást a felvettem, nagyon édesen már ugrott is, tudta, hogy ott biztonságban van.
Hatalmas sikerünk volt. A körülöttünk lévők csak gyönyörködtek benne, simizték, agyon lett dicsérve, hogy milyen szép, biztos kozmetikustól jöttünk ( ami majdnem igaz is volt ).
a 17-es villamosról átszálltunk a 4-6-osra, ami szintén tele volt, de itt is az előző köröket jártunk meg, Mazsola lett a villamos sztárja.
Engem jobban zavart, hogy mindenki simizi, mint őt.

Hamar le is szálltunk, mivel a Margit-sziget volt az úti célunk.
A zenélő szökőkútnál már bátran vettem le a kis drágámról a pórázt ( itthon általában így sétálunk ). Kimentünk a nagy rétre, futkározott, ismerkedett más kutyusokkal, nagyon élvezte. El is felejtettük, hogy Budapesten vagyunk.

Eddig nagyon pozitív tapasztalatokat gyűjtöttem, viszont ezután még egyszer buszoztunk és villamosoztunk, ami már kevésbé volt kellemes.
A busz ugyanis össze-vissza rázott, és azért kutyával a kezemben nem nagyon tudtam a zsúfolt járgányon kapaszkodni. Csodálom, hogy nem dőltünk el..
A legrosszabb élmény pedig a vonathoz tartó villamoson ért. Már annyira pozitívan összegeztem a napot magamban, amikor összetalálkoztunk egy másik – kicsit neveletlenebb vagy inkább akaratosabb – kutyussal, aki minden áron megakarta szaglászni Mazsikát.
Ezzel semmi problémám nem volt természetesen, szinte egymással szemben ültünk, letettem a kis cicámat, menjen oda nyugodtan, ne ugasson a másik picúr.
Ott puszilgatták egymást, szaglászták csendben, amikor a mögöttem ülő nő elkezdte a mellette ülőnek magyarázni, hogy milyen felháborító dolog ez, kutyákat a villamosra…

Mondanom sem kell milyen csúnyán néztem rá ezután! 😀

13342191_1158291750878593_764889699_n

Azt tudni kell, hogy ugyanúgy kell kutyusra is BKK jegyet venni, mint a barátnőnknek, aki egy napra jön Pestre.
Oké, Mazsinak éppen nem volt jegye, blicceltünk – mindent ki kell próbálni ugye -, de a hölgy közelében sem voltak a kutyusok és nem ‘idegesítőek’ annyira szerintem, mint amikor a a 10-13 évesek azt beszélik meg hangosan a tömött járművön, hogy ki mennyire rúgott be a hétvégén.

Kicsit elkeseredtem, de a vonaton ismét büszkeség töltött el, hiszen tele volt a vonat is, sőt még cica is volt egy fülkével arrébb, de Mazsikám rá se hederített, lefeküdt az ölembe pihenni.
A kocsiban hazafelé a szokásos módon kidugta a pici buksiját. Tud élni, na.

Itthon hamar kidőlt és még másnap is pihente a sok izgalmat.

Összességében nagyon büszke vagyok rá, nagyon jó kisfiú volt és nagyon pozitívan zártuk a napot.

Egy kistestű kutyával biztos egyszerűbb a tömegközlekedés, de úgy gondolom egy nagyobb bébivel sem lehetetlen.
Itt pedig lehetne arról beszélni, hogy egy nagytestű kutyának mennyire jó a nagyvárosban avagy nem..

Mára ennyi lett volna, de kíváncsi vagyok a véleményetekre.
Ti mit gondoltok a kutyás utasokról?

Mazsola  Vuf
Petra  Xx

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s